Fejfájás

Fejfájás

Nem minden fejfájás egyforma

A fejfájásnak egészen eltérő okai lehetnek és különböző formákban jelentkezhet. A leggyakoribbak azonban a feszültség okozta tenziós fejfájás és a migrén.1,2
Ugyancsak fontos még megemlíteni az ún. klaszter (angolul: cluster) fejfájást, amely szerencsére igen ritka. 3
A fejfájásnak két fajtáját különböztetjük meg: az elsődleges (primer) fejfájásnak nincs nyilvánvaló fizikai oka, maga a fájdalom a betegség. Amikor a fejfájás más betegség kísérőtüneteként jelentkezik, következményes, avagy másodlagos (szekunder) fejfájásról beszélünk.

Tenziós fejfájás – mint akinek satuba fogták a fejét…

Mivel a feszültség okozta fejfájás olyan gyakori, sokszor „egyszerű” fejfájásnak is nevezik.

Tünetek

A tenziós fejfájást enyhe vagy mérsékelten súlyos tompa, szorító vagy húzó fájdalom jellemzi, amely az egész fejet érinti, és jellemzően a váll- és nyaktájékról indul ki. Vannak, akik úgy érzik, mintha satuba szorították volna a koponyájukat, míg másoknak az az érzésük, mintha egy túlságosan szűk sisakot viselnének. A migréntől eltérően a tenziós fejfájás rendszerint nem jár egyéb kísérőtünetekkel, sem a hányinger, sem a hányás nem jellemző, a fény- és hangérzékenység nagyon ritka.

Okok:

A tenziós fejfájás pontos szervi okai nem ismertek. Gyakran felerősíti a tenziós fejfájást a váll-, illetve nyaktájéki izommerevség, amelynek viszont egészen különböző okai lehetnek, például:

  • pszichés okok (iskolai stressz, szorongás)
  • ingertúltengés (TV, internet, okostelefon)
  • alváshiány
  • mozgáshiány
  • helytelen testtartás.

Figyelem! Az állkapocs túlterhelése is könnyen kiválthat fejfájást. Ellenőriztessük a fogorvossal, hogy erről van-e szó. Talán már egy éjszakai harapásemelő sín is segíthet.

Migrén – amikor heves zivatar tombol a fejben

A migrén mind tüneteit, mind okait tekintve jelentősen különbözik az „egyszerű” fejfájástól.

Tünetek

A migrénes roham során lüktető, kopogó vagy kalapáló fájdalom jelentkezik. A koponyatető alatt, gyakran a fej fél oldalán támad. Mozgásra felerősödhet a fájdalom. Émelygés és hányás is kísérheti a migrénes rohamokat. Sok érintett beteg ráadásul érzékeny a fényre, a hangra/zajra, a szagokra, és általános betegségérzés vesz rajta erőt. A rohamok időtartama néhány órától napokig is terjedhet. Egyesek (a betegek akár 30%-a) a migrénrohamok előtt meghatározott tüneteket, például beszéd- vagy látászavart (fényfelvillanásokat, homályos látást), szédülést, bénulási tüneteket vagy érzékelési zavarokat tapasztalnak.4 Ritkábban a végtagok zsibbadása, gyengesége, beszédzavar vagy szédülés is előfordulhat. Ezeket a panaszokat „aurának” nevezik.

A migrén tüneteit nemegyszer más betegség tüneteiként értelmezik. Akinek például a fejfájása mellett látászavarai is vannak, gyakran elsőként a szemorvost keresi fel. Ez sokszor nagyon megnehezíti a migrén diagnosztizálását.

Okok:

Nem lehet minden esetben pontosan meghatározni, hogy a migrén honnan ered. A genetikai tényezők mindenesetre fontos szerepet játszanak. Erre utaló jeleket már találtak az örökítő anyagban.
Az agy szerotoninháztartásának felborulása is okozhat migrént (a szerotonin egy hormon, pontosabban hírvivő anyag).5

Különböző kiváltó tényezők (angolul trigger) elősegíthetik a migrénroham kialakulását:

  • stressz
  • alváshiány
  • éles, vakító fény
  • erős fizikai terhelés
  • hormonszint-ingadozások
  • ingertúltengés (túlzott számítógép-, tv- és okostelefon-használat)
  • meghatározott időjárási viszonyok (frontok)
  • rendszertelen étkezés
  • egyes élelmiszerek

Aki rendszeresen szenved migréntől, saját tapasztalatból tudja, hogy mely kiváltó okokat a legjobb elkerülnie, de a fájdalomnapló vezetése is segíthet az ismeretlen triggerek azonosításában.

 

 

K. Fendrich et al. Headache prevalence among adolescents – the German DMKG headache study. Blackwell Publishing Ltd Cephalalgia, 2007, 27, 347–354 [Fejfájás-prevalencia felnőtteknél – a német egészségügyi felmérés fejfájásra vonatkozó része.]

Zwart JA et al. The prevalence of migraine and tension-type headaches among adolescents in Norway. The Nord-Trøndelag Health Study (Head-HUNT-Youth), a large populationbased epidemiological study. Cephalalgia 2004, 24:373–9 [A migrén és a tenzió típusú fejfájás előfordulási gyakorisága a norvég felnőtt lakosság körében.]

A. May: Clusterkopfschmerz und trigeminoautonome Kopfschmerzen. Aus: Hans-Christoph Diener, Christian Weimar (Hrsg.): Leitlinien für Diagnostik und Therapie in der Neurologie. Herausgegeben von der Kommission „Leitlinen“ der Deutschen Gesellschaft [Klaszter fejfájás és trigemino-autonóm fejfájás. Kivonat a “Neurológiai diagnosztikai és terápiás Irányelveiből”, amelynek teljes szövege német nyelven innen tölthető le: http://www.dgn.org/images/red_leitlinien/LL_2014/PDFs_Download/030036_LLClusterkopfschmerz_final.pdf]

Göbel H. et al. Die Morgendämmerung der Migräne: Die Auraphase. Im Internet abrufbar unter: http://www.migraeneliga-deutschland.de/die-auraphase.htm [A migrén kezdete: az auraszakasz.]

Helsingin yliopisto (University of Helsinki). "Large-scale genetic study provides new insight into the causes of migraine." ScienceDaily. ScienceDaily, 20 June 2016. www.sciencedaily.com/releases/2016/06/160620112510.htm [Nagyszabású genetikai kutatás tárta fel a migrén eddig ismeretlen okait.]

 

Tovább a fájldalomcsillapításra

Fájdalomnapló

Kövesd, mikor, mennyire és hogyan fáj a gyermeked feje!

 

Töltds le!